Költséghelyes könyvelés

Ha a vállalkozásnak több tevékenysége van, vagy több projekten dolgozik, esetleg más szempont szerint különülnek el költségei és bevételei, akkor jogos az az igény, hogy ezeket a különálló egységeket a könyvelésben is külön alábontva szeretné látni. Csak így derülhet ki, hogy az adott munka profitot termel-e vagy sem.

Szerencsére a mai könyvviteli rendszerek alkalmasak arra, hogy az ügyfél kérésének megfelelő paraméterek szerinti alábontásról adatot szolgáltassanak. Mindez csak akkor lehetséges, ha könyvelőként előre tudjuk, hogy a vállalkozásnak milyen bontásban van információra szüksége, illetve a vállalkozás a könyvelésre feltöltött számláin jelzi, hogy az adott számla milyen projekthez kapcsolódik.

Ez miért hasznos?

Korábban egyik ügyfelünknél két tevékenység volt a cégen belül, és összességében a cégnek jól ment, év végén sok profittal és fizetendő adóval. Pont az adófizetés okán kezdték el a két tevékenységet külön venni, hogy vajon melyik tevékenység miatt kell sok adót fizetni. (A profit nem zavarta őket) Ezt követően eszméltek rá, hogy míg egyik tevékenység (egyébként a kisebb árbevételű, kisebb költségű) a húzóágazat, addig a másik tevékenység épp, hogy eltartja magát, illetve éli fel a másik eredményét. Természetesen a számok ismeretében az ügyvezetés ennek megfelelően változtatta a cég stratégiáját.

Hogyan néz ki a gyakorlatban?

Az alábbi ábrán jól látszik a költséghelyes könyvelés jelentősége:

Ha nem elemeznénk költséghelyenként az alábbi céget, akkor nem vennénk észre, hogy egyébként a legnagyobb árbevételt hozó egység veszteséget termel (Bolt 1). Ráadásul a közvetett költségeket is hajlamosak a projekt-felelősök figyelmen kívül hagyni, mondván, hogy azokat akkor is ki kellene fizetni, ha nem lenne az adott projekt. De pont emiatt kell ráterhelni arányosa a különböző projektekre, hogy lássuk kitermeljük-e a működés költségeit.

További bejegyzések