Cégvezetőként gyakran találkozunk pénzügyi kimutatásokkal, mégis sok félreértés adódik abból, hogy nem ugyanazt mutatják. Az egyik leggyakoribb kérdés: miért van nyereség a beszámolóban, miközben nincs pénz a számlán?
Eredménykimutatás
Az eredménykimutatás a számviteli törvény szabályai szerint készül. Ebben a bevételek és költségek nettó módon jelennek meg, és nem a pénzmozgást, hanem a gazdasági események teljesítését tükrözik. Vagyis:
- egy számla kiállításakor bevétel keletkezik, akkor is, ha a pénz még nem érkezett meg,
- bevételt lehet elszámolni már akkor is, ha még nem állítottam ki a számlát,
- egy költség elszámolható akkor is, ha azt később fizetjük ki.
- vannak olyan költségek, amit nem is érzékelünk a pénzmozgáskor. Pl: amortizáció, vagy az árfolyamkülönbség elszámolása
Ez a kimutatás elsősorban azt mutatja meg, hogy a vállalkozás gazdaságilag nyereséges-e, nem pedig azt, hogy mennyi pénze van.
Például: ha elköltöd az összes pénzedet egy termelő gépre, akkor az eredményeden ez nem sokat változtat, mert a pénz-vagyonod a bankból átalakult eszköz-vagyonná. Ez a beszerzés üzembe helyezésig nem jelent költséget, miközben lehet, hogy lenulláztad a pénzállományodat.
Ha a vevődnek átadtad már a számlát, a könyvelőd elszámolta már bevételt, és emiatt az eredménykimutatás szuper nyereséget mutat. Ha ez a vevő nem tud fizetni, és te ott állsz pénz nélkül, azt nem látod az eredménykimutatásban.
A könyvelők általában ezt a nyelvet beszélik. A társasági adó számítás erre az eredménykimutatásra épül.
Ezért van az a helyzet, hogy nincs pénzed a bankban, gondot okoz a számlák, bérek kifizetése, a könyvelőd pedig megveregeti a vállad, hogy remek évet zártál, fizess nyereségadót. (Feltéve, ha valami miatt még Társasági adó alany vagy, és nem a kedvezményes KIVA szerint adózol.)
Cash-flow kimutatás
A cash-flow kimutatás ezzel szemben a pénzmozgásra fókuszál. Itt a bruttó pénzbevételek és pénzkiadások szerepelnek, összhangban azzal, ami ténylegesen történik a bankszámlán és a pénztárban. A cash-flow választ ad arra, hogy:
- honnan jön a pénz,
- mire megy el,
- és marad-e elegendő likviditás a működéshez.
Ha Cash-Flow tervet készítesz, akkor láthatod, hogy mikor mennyi fedezet kell a várható kiadások kifizetéséhez, és erre vajon rendelkezésre fog-e állni a meglévő pénzünk, és az addig várhatóan befolyó bevételeink.
Vannak ügyfeleink, akik nagy projektekben dolgoznak, nincs rendszeres havi bevételük. Velük teljesen másképp állítjuk össze a Cash-flow tervet, mint azokkal, akik napi /havi rendszerességgel értékesítenek, és folyamatosan fixen érkezik a bevétel.
A vállalkozók többnyire a pénzmozgáshoz tartozó matekot értik. Nekik a kézzel fogható pénz jelenti az eredményt.
Csalóka is lehet ez a pénzforgalmi szemlélet: Egyik ügyfelünknek a havi riportban jeleztük, hogy veszteséges az eredménykimutatás szerinti teljesítménye. Végtelenül felháborodott, és kioktatott, hogy ő tudja mit csinál, és van pénze, sokkal több a bevétele, mint amit mi kimutatunk, ezért nekünk nem hisz. Ő a bruttó bevételt és a bankszámlapénzt vette alapul, nem volt hajlandó elfogadni, hogy a cége a láthatatlan kiadások figyelembevételével veszteséget termel. Már nem az ügyfelünk. Nemrég láttam, hogy felszámolási eljárás alá került a cég, mert a tartós veszteség miatt felélte a vagyonát, és fizetésképtelen lett.
A lényeg cégvezetőként:
Az eredménykimutatás a hosszabb távú jövedelmezőséget mutatja, a cash-flow pedig a napi túlélést és mozgásteret. A jó döntésekhez mindkettőt érteni kell – együtt adnak valós képet a vállalkozás pénzügyi helyzetéről.
Ha úgy érzed, hogy a számok megvannak, de mégsem áll össze a kép, tudunk segíteni. Megmutatjuk, hogyan érdemes együtt értelmezni az eredménykimutatást és a cash-flowt, hogy valódi döntéstámogatást kapj, ne csak adatokat. Foglalj időpontot, és nézzük át együtt a céged pénzügyi helyzetét!
